• Európai Parlament
  • Fáklyás ballagás
  • Nyitott Kör Egyesület
  • Projektnap
  • Projektnap
  • Projektnap
  • Projektnap
Budapesti Gazdasági SZC
Berzeviczy Gergely
Két Tanítási Nyelvű
Közgazdasági Szakgimnáziuma


Berzeviczy Gergely
Iskolánk/Történelem »/Berzeviczy Gergely


Névnap



Órarend
A hét: páratlan, B hét: páros







PDF Alapítvány





Alapítványi támogatást fogadunk
1%
Berzeviczy "Berze-Börze" Alapítvány
Adószáma: 18047503-1-41
OTP Bank Nyrt.
Számlaszám: 11704007-20054355



Közösség



Vizsgák





Pénz7 iskola

Berze
A névadóról

Berzeviczy Gergely ősei 1209-ben költöztek a tiroli havasok jeges bérceiről a Kárpátok közé, amikor II. András nekik adományozza a Felvidék egyik birtokát (a Magas-Tátra egy részével együtt). A családi címer egyes elemei jól jellemzik személyiségét. A szikla a koronával a király és a haza iránti hűséget, illetve a romlottság és balsors elleni jogszerű és becsületes küzdelmet jelképezi. A sziklák járhatatlan csúcsaira felkapaszkodó kecske éles látásra, józan ítélőképességre, valamint az erények gyakran nehéz és fárasztó útjának becsületes végigjárására utal. Berzeviczy Gergely 1763. június 15-én született Kakaslomnicon (más források szerint Nagylomnicon), a család szepesi ágából. Felvilágosult szellemű közgazdász, társadalomtudós és politikus, majd 1801-től a Tiszai Evangélikus Egyházkerület felügyelője. A késmárki evangélikus líceumban húsz évesen szerzett ügyvédi oklevelet. Egy ideig Pesten joggyakornokoskodott, itt lett szabadkőműves, vagyis az ország legműveltebb polgárai titkos klubjának lett tagja.

Államtudományi, közgazdasági és történelmi ismereteit tovább mélyítette a göttingeni egyetemen (1784-87), s tanulmányutat tett Franciaországban, Belgiumban és Angliában. A látottakon felbuzdulva személyesen adta elő Magyarországra vonatkozó reformelképzeléseit II. József császárnak, de a császár ezeket közömbösen fogadta. 1787-től a helytartótanács fogalmazógyakornokaként kezdetben jozefinista (II. József modernizáló programjának híve), majd csatlakozott a polgári reformerekhez. 1791-ben részt vett az országgyűlésen és a pesti evangélikus zsinaton. Kapcsolatban állt a magyar jakobinus mozgalommal, Verseghy Ferenccel, Hajnóczy Józseffel, Orczy Lászlóval, Szentmarjay Ferenccel és Kazinczy Ferenccel, vagyis a magyar jakobinusokkal, mert túlzottnak tartotta a Habsburg-befolyást hazánkban. Összeesküvésük vérbefojtását a magyar értelmiség elleni hadjáratnak minősítette. Hogy letartóztatását elkerülje, 1795-ben lemondott állásáról, s visszavonult kakaslomnici birtokára, ahol közgazdaságtani tanulmányok írása mellett saját gazdasága irányításával és egyháza ügyeivel foglalkozott.

Elsőként tárgyalta a magyar gazdaság kérdéseit. Skerlecz Miklóssal és Podmaniczky Józseffel már fiatalon vizsgálta a magyar gazdaság helyzetét, egyre elégedetlenebbül. 1795 után latin és német nyelvű közgazdaságtani műveiben - Tessedik Sámuellel együtt - a magyar parasztság helyzetének lázas kutatója. 1806-ban kimutatta, hogy a jobbágyság helyzetén a gabona-konjunktúra okozta nemesi gazdagodás sem segített. Urbáriumok és adózási összeírások alapján dolgozta fel a parasztság múltját, korabeli megdöbbentően sanyarú helyzetüket pedig statisztikai módszerekkel világította meg. Adam Smith angol közgazdász hatására szerette volna beilleszteni a jobbágyokat szabad parasztként, illetve bérmunkásként a társadalmi munkamegosztásba. Szorgalmazta a jobbágyok felszabadítását, a birtokok korszerűsítését, áttérést az árutermelésre. Az 1810-es években írta másik fő munkáját, mely a politikai közgazdaságtan elméleti kérdéseit rendszerezi, s egyúttal elemzi a hazai viszonyokat. 1818-ra elkészült e művével is, megjelenésére azonban csaknem egy évszázadot kellett várni. A külkereskedelem szabadsága mellett, a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen érvelt. Eszméi és gondolatai a feudális rend lebontásának szükségességét és a polgári átalakulás ügyét szolgálták. Élesen bírálta az adómentességhez ragaszkodó magyar nemességet. Szót emelt Magyarország függetlenségéért, s tanulmányozta a magyar-észak-európai kereskedelem lehetőségeit, személyesen járt Varsóban és Danzigban ezt vizsgálva. Levelezésben állt több német tudóssal, a legismertebb magyar tudós volt külföldön. Számos Németországban megjelent írása elismeréseként 1802-ben a göttingeni tudós társaság tagjai sorába választották. Nem hagyott fel teljesen a politizálással sem. Felvillanyozta Napóleon császár 1809-es közeledése hazánkhoz. Neki ajánlotta a francia nyelven megírt alkotmány-tervezetét. Közgazdaságról szóló tanulmányt nyújtott be az 1814-15-ben a Napóleon utáni Európa helyzetét rendező bécsi kongresszusra is. Tette mindezt azért, mert úgy gondolta, hogy először az ország gazdaságát kell megindítani az általános fejlődéshez.

Nem talált megértésre a magyar gondolkodásban ez, mert a Habsburg elnyomás miatt a nemesség ekkor már nacionalista szellemet vallott, a magyar nyelvet és kultúrát óhajtotta támogatni. Ez sem állt távol Berzeviczytől, mert már 1794-ben 1000 forintos alapítványt tett a magyar színészet javára. A modern gazdaságot és társadalmi változásokat hozó polgári eszmék csak a reformkorban kerülnek összhangba a nemzeti önrendelkezés kérdésével. Ekkor azonban mind Kossuth, mind Széchenyi beemeli a gazdaság kérdéseit a nemzeti politikába, így kiderül, hogy Berzeviczy Gergely polgári törekvései és a magyar közgazdasági gondolkodást megalapozó munkássága mérföldkő volt a tudományban és a történelemben.

Berzeviczy - egyházkerületi felügyelőként - Fabriczy András (1751- 1830) poprádi evangélikus lelkésszel elkészítette a tiszai egyházkerület egyházrendezését (Fabriczy-Berzeviciana coordinatio). Halálát követően (1822. február 23.) nem sokkal jelent meg Nachrichten über den jetzigen Zustand der Evangelischen in Ungarn című műve Lipcsében, mellyel szerette volna beavatkozásra késztetni I. Ferencet az állami hatóságok által elnyomott protestánsok érdekében. Véleménye szerint a 300 éve dúló protestánsellenes üldözéseknek csak egy Bécsben székelő, közvetlen a császárnak alávetett és kizárólag vallási ügyekben illetékes bizottság vethetett volna véget. A Tátrával 1795-től foglalkozott, amikor Kakaslomnicon telepedett le. Innen indult tátrai túráira, gyakran olyan tudósok társaságában, mint Mauksch Tamás, Asbóth János, Kitaibel Pál és Franz A. Waldstein. A kutatókat tanácsokkal, információval segítette. Vendégszerető házában több tátrai utazó is megfordult, pl. 1793-ban Townson Robert. Ez időben a tátrai települések még nem léteztek: a mai Ótátrafüreden az első vadászházikót 1793-ban építették, a vendégek számára az első három házat 1797-ben. 1795-ből származik Maukschsal, Kitaibellel és Waldsteinnel megtett túrájának szép leírása, megpróbáltak feljutni a Lomnici-csúcsra. Berzeviczy leírása 1801-ben jelent meg könyv alakban német nyelven. Szerzője továbbá két Magas-Tátra és egy Szepesség leírásának. Ótátrafüred 1812-ből származó leírását csak unokája, Berzeviczy Egyed közölte 1899-ben.

Sánta Zoltán szaktanár